A harmadik ipari forradalom küszöbén

A digitális gyártás egy olyan technológiai váltást indít el, amellyel véget ér a hagyományos ipari gyártás korszaka. A kulcsszó: additív gyártás.

Egy új korszak van kialakulóban, amelyet a The Economist magazin egyenesen a „harmadik ipari forradalomként” aposztrofál. A hatalmas változásra már nem kell sokat várni. A digitalizáció révén új gondolkodásmód terjed az ipari szereplők között.

Autóalkatrészek gyártása 3D nyomtatással

Egy tervező és egy mérnök közösen, számítógépen megalkot egy háromdimenziós rajzot. Egyikük rákattint a „nyomtatás” gombra, és a szomszédos – vagy akár egy másik országban található – szobában bekapcsol a 3D nyomtató. A tárgy rétegről rétegre válik valósággá. A nyomtató tinta helyett műanyag vagy nejlonalapú anyagokat használ. Néhány vállalat és vállalkozás már cipőket, speciális autóalkatrészeket és egyedi iPhone tokokat gyárt ezzel a módszerrel.

Az ipari forradalom megszüntette a háziipart. A 18. század végén megjelenő gépesített textilüzemek fellendítették a gazdaságot, de ugyanakkor válságba sodorták a vidéket, amely nagyban függött a kézi textilgyártástól. A második ipari forradalommal, melyet az Egyesült Államokban megjelent sorozatgyártás indított el a 20. század elején, a tömegtermelés az ipari gyártás alapfolyamatává vált.

3D nyomtatás, azaz az additív gyártás

A The Economist szerint a jelenlegi forradalom mozgatórugója az additív gyártás, azaz a 3D nyomtatás. A cikk írója gyakorlati példával is illusztrálja az elméletet: tervez egy kalapácsot, amelyet aztán különleges kivitelű, famintázatú nyéllel és galvanizált fejjel gyártanak le. Ha a kalapácsot a hagyományos módszerrel készítették volna el, az jóval drágább lett volna. A gyártónak először egy formát kellett volna készítenie, kiöntenie és megmunkálnia a fejet, végül rögzíteni azt a fanyélre. Ez rengeteg munka egyetlen tárgy legyártásához. Ha azonban ezres nagyságrendben gyártunk, gazdaságosabb lesz a termelés. Így működik a tömeggyártás. A 3D nyomtatással csökken a méretgazdaságosság jelentősége.

A robotok következő generációja

Az elterjedt és egyre intelligensebb automatizálás is fontos hajtóerő a változásban. A robotok következő generációja olcsóbb és könnyebben kezelhető lesz. Az emberekkel való együttműködésre szolgálnak majd, nem pedig azok helyettesítésére. A robotokat jelenleg biztonsági okokból emberektől elzárt helyen működtetik, mivel váratlan mozdulataik biztonsági kockázatot jelentenek. A jövő robotjait úgy tervezik majd, hogy megfelelően segítsék az emberi munkaerőt (alkatrészek szállítása, elemek rögzítése és válogatása, takarítás stb.).

A harmadik ipari forradalom következményeként egyre kevesebb fizikai dolgozóra lesz szükség, míg a termelékenység nőni fog. Egyre több feladat végezhető el majd számítógéppel. Az összes termelési költség arányában megállapított munkaköltség alacsonyabb lesz, így a nyugati világ vállalatai jellemzően visszatelepítik majd gyáraikat az olcsó munkaerőt kínáló országokból a szállítási költségek csökkentése érdekében. A forradalomnak köszönhetően a vállalatok gyorsan reagálhatnak majd a helyi változó igényekre.

„A harmadik ipari forradalom következményeként egyre kevesebb fizikai dolgozóra lesz szükség, míg a termelékenység nőni fog.”

A szakértelem fejlesztése virtuális környezetben

A digitalizáció az oktatásra is hatással van. A diákok virtuális környezetben próbálhatják ki a megszerzett szaktudást, és egy gombnyomással hozzáférhetnek minden fontos információhoz. A fejlődő digitalizáció utat nyit a bonyolult szimulációknak is. A számítógép segítségével megtervezett és letesztelt termékek alacsony költséggel hozhatók létre. A kedvező áron, additív gyártással létrehozott prototípusok kreatív és bátor megoldásokra sarkallnak majd.

A kisebb mennyiségben is gazdaságosan, rugalmasan és kevesebb munkával gyártható termékek köre folyamatosan bővülni fog, hiszen az additív gyártás során új anyagok (pl. szénszál) és új módszerek (pl. nanotechnológia) alkalmazhatók. A The Economist hangsúlyozza, hogy a tömegtermelés helyett az egyedi gyártás felé tolódik a hangsúly.

Kis és nagy keveréke

A szakértők szerint a hagyományos gyártás és a tömegtermelés az új technológiákkal keveredve még sokáig jelen lesz, főként a nagy mennyiségeket gyártó nagyvállalatoknál. Azonban sok kis- és közepes vállalat az új megoldásokat választja majd, melyekkel a bonyolult termékek kis mennyiségben történő előállítása olcsóbban is lehetséges.

Bár a forradalom egyértelműen elkezdődött, egyelőre még nem tudjuk, pontosan hol is tart a folyamat. A bio- és nanotechnológia fejlődésével óriási előrelépés várható. A harmadik ipari forradalom után vírusok termelnek áramot, és szuperanyag hozható létre papírvékonyságú fémlapokból.

„Rengeteg vállalkozó dolgozik majd kis műhelyekben és otthon (akár a garázsban!), akik olyan dolgokat tudnak majd előállítani, ami korábban elképzelhetetlen volt”, folytatja a The Economist cikke.

„A jelenlegi forradalom mozgatórugója az additív gyártás, azaz a 3D nyomtatás.”